Header Ads

Fáj,hogy kukába dobtak szüleim,de már tudom ezért kellett életben maradnom!



– Roma vagyok. Utálom ezt. Nagyon sokszor éreztem ennek a hátrányát.
 
“Tizennyolc évesen tudta meg, erős tüdejének köszönheti egyáltalán, hogy életben van: ugyanis csecsemőként egy kukában találtak meg, ahol keservesen sírt. Intézetekben, nevelőszülőknél lakott.
Kipróbálta a füvet, és megpróbálta a halált is.
Hatszor sem sikerült az öngyilkossági kísérlet. Hajléktalanszállón lakik, viszont végre van állása: csontozómunkás a Picknél. A figyelmet magára azonban a rajzaival hívta, hívja föl.
 

Már az általános iskolában is jól rajzolt, a tanárom mindig dicsérte a munkáit, de sosem gondolt arra, hogy ezzel akár sikeres is lehet.
Aztán egyszer a kezébe került egy anatómia könyv, aminek az ábráit egytől egyig lerajzolta.


Carlos, ahogy ezeket a rajzokat szignózza ekkor, rajzolás közben érzi magát igazán szabadnak. Abban bízik, egyszer eljön a nap, amikor csak ezekkel foglalkozhat.

Ez a fiú minden tiszteletet megérdemel!